- Eladtak - jelenti be diplomatikusan újdonsült pajtim, Lay, majd karomnál fogva beljebb lök és bevágja mögöttem a pofás kis fémajtót - Mi pedig tovább adunk.
Hú, ezzel a sráccal komoly bajok vannak. Látom a szemén.
- Figyelj, nem hiszem, hogy a Gazdám ezt hagyni fogja. Ha nem szeretnél bajt, egyszerűen csak engedj ki és esküszöm egy szót sem szólok arról, hogy elrabol… - Idegességemben az alsó ajkamat szadizva a rácsok felé fordulok, hátha a szemkontaktus hitelesebbé teszi a csinos kis pofimat, de egyetlen hideg pillantással elhallgattat.
Ezek nem viccelnek. Komolyan férfiprostit csinálnak belőlem.
Én gyökér, ha előre tudom, nem flörtölöm át az utat az ipsével!
- Öcsi, te valamit itt nagyon félreértesz - sziszegi indulatosan, aztán bekattan benne valami és hirtelen édesen elmosolyodik. Mondom, ennek baj van a buksijában! - Barátkozz csak a cellatársaiddal. Ha szerencséd van, pár napon belül már mehetsz is.
Esélyem sincs a cipője orrát csókolgatva könyörögni az életemért, mert gúnyosan vigyorogva elfordítja a kulcsot a zárban, majd minden további nélkül sarkon fordul és lelép.
Ilyen nincs. Csak valami rossz tréfa lehet. Biztos azért kapom, mert kikacagtam a Gazdám szerencsétlen kölykét, amikor gyönyörűszépen eltaknyolt a vizes fűben. De ha egyszer vicces volt! Ahogy a kis beképzelt tésztaképével nézi a hurkás lábán azt az egy szem kis horzsolást, majd elkezd bömbölni… Ó, te jó ég, ha lenne pénzem fizetnék is a látványért! Szerencsétlenbe annyi emberség nem szorult, mint egy darab kavicsba. Vicc nélkül, sajnálta tőlem a levegőt. Ráadásul Kutyának szólított!
De hé, szánom-bánom a bűnömet, szóval akár ki is lehetne engedni innen, nem? Nagyon jó házikedvenc lennék mostantól. Soha többé nem nevetném ki a bilifejű kissrácot és még nyakörvet is adhatna rám. Komolyan.
Sutyorgást hallok magam mellől, ami felriaszt a pár perces mozdulatlan, döbbent ácsorgásomból, így rövid terepszemle után odaiszkolok az egyik üres szalmakupachoz. Szalmakupac. Mármint, hogy tényleg szalmából, és tényleg csak egy kis kupac. Nagyon fasza. Felteszem pisilni is konzerves dobozba és üres flakonokba kell, kajálni meg majd valami szemetet fogunk kapni. Árad a tipik böris hangulat.
Összehúzom magam és megpróbálok a lehető legészrevétlenebbé válni. Ha nem nézek a többi srácra és sokáig nem mozdulok, talán azt hiszik, sikeresen meghaltam. Akkor – feltéve, hogy egyikük sem nekrofil -, már csak nem fognak ilyen szemérmetlenül és ellenségesen méregetni! Tegyük fel, valahogy elfogadom a sorsom, de azt már nem, hogy a prostituált karrierem egy cellában kezdődjön, ráadásul mindjárt öt sráccal! Vannak határaim.
Jól van, Baekhyun. Gondolkozzunk reálisan. Jól nézel ki. Mi több, rohadt jól. Csak meg kell várnod az első szimpatikus kis cukrosbácsit és a lehető legédesebben mosolyognod rá. Ha minden jól megy hamar elmehetsz innen és csak reménykedned kell, hogy nincs a faszinak még több ferdehajlama. Igazság szerint az sem kizárt, hogy valami reményveszett hősszerelmes bukkan rád, aki fiatal és jóképű, szóval azonnal egymásba szerettek és kiperkálja azt a rengeteg pénzt, amit a seggedért kérnek. Legrosszabb esetben max eladnak valami kiéhezett, hiányos nőcinek. Minden zsír.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése